Korda János

  

korda janos

 
 
Dr. Korda János

Születési adatok: 1929. augusztus 6. (Budapest)

  


 

   

Tanulmányok:

1947-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban.

1952-ben szerzett mérnöki oklevelet.

1973-ben lett a műszaki tudomány kandidátusa Rugalmas-képlékeny anyagú rúdszerkezetek szilárdságának alapjai valószínűségelméleti tárgyalásban c. értekezésével. Ennek alapján kapta meg a BME-től a PhD fokozatot.

1968-ban tett állami nyelvvizsgát angolból felsőfokon, németből középfokon.

 

Munkahelye és beosztása

1951-59: Mérnökkari Mechanika Tanszéken tanársegéd, (később félállásban adjunktus).

1952-54: IPARTERV-nél félállásban tartószerkezeti tervező

1959-60: Hídépítő Vállalatnál építésvezető.

1960-67: IPARTERV-nél tartószerkezeti szakosztályvezető.

1967-70: ÉMI-ben tartószerkezeti tudományos osztályvezető.

1970-89: Általános Épülettervező Vállalatnál tartószerkezeti osztályvezető, majd tartószerkezeti szakági főmérnök.

1989-től nyugdíjas, szakértéssel és tervezéssel foglakozó kft. ügyvezetője.

Munkája legnagyobb részét tartószerkezeti épülettervek készítése képezte.

 

Jelentősebb tervezései:

  • Óbudai Hajógyár héjszerkezetű darupálya-alapgerenda.
  • Soroksári Tübbingöntöde, a tetőszerkezet „hártyahéj”, de a héjtípus nevét dr. Pelikán évekkel később megjelent könyve határozta meg (Korda János 1953-ban önállóan fejlesztette ki az addig nem alkalmazott héjszerkezetet, amit újításként elfogadott az IPARTERV; a tervezett héjszerkezetet a tervezőiroda megrendelése alapján kísérletileg igazolta az ÉTI; az épület kivitelezése megkezdődött, de vasbeton tübbingekre való áttérés miatt félbeszakadt).
  • Lábatlani Vékonypapírgyár gyártócsarnok épület, raktárépület.
  • Csepeli Egyedi Gépgyár nagyelemes előregyártott héjszerkezettel lefedett daruzott csarnoka,
  • Magyar Kábelművek Balassagyarmat gyártócsarnok épület.
  • Fémmunkás Kecskemét gyártócsarnok épület.
  • Csillagkeret acélszerkezetű tároló szín (több mint 3 millió m2 épült meg belőle).
  • Több vékonyfalú acél típus-csarnok szerkezet, amit a Dunai Vasmű nagy sorozatban gyártott.
  • Makói nagy hagymatároló épület (héjszerkezet).
  • Központi Állami Kórház (Budapest, Kútvölgyi út) rekonstrukciója (a bauxitbetonos pillérek miatt a teljes lebontást már eldöntötték: ellentervet mutatott be a gazdaságos rekonstrukcióra, amit elfogadtak, a tetemes költség- és időmegtakarítás elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta).
  • Váci Cementgyár agyagtárolója, fa héjkupola.
  • Autószerviz üzem Berlinben (elismerő oklevél az NDK Belügyminiszterétől).
  • Vörös Csillag Traktorgyár Kultúrház (öszvér szerkezetű térráccsal fedve).
  • Ferihegyi Repülőtér VIP fogadóépület a kútba esett világkiállításhoz; megépült más célra.

Néhány jelentősebb tartószerkezeti szakértése:

  • Pomsár-féle egyszemcsés öntöttbeton falú lakóházak (dr. Bölcskeivel társszakértőként).
  • Szegedi Klinika Tömb süllyedése (KÖZTI megbízásából peres eljárásban).
  • Oktatásügyi Minisztérium (Budapest, Szalay u.) födémjeinek állékonysága; vizsgálatához új rendszerű (díjazott) próbaterhelő berendezés kifejlesztése.
  • MTESZ Székház bauxitbeton pillérei (üvegszálas, kísérletileg igazolt megerősítés).

 

Oktatói munkája:

Az ÉKME Mérnökkari Mechanika Tanszéken főállásban, ezt követően évekig félállású tanársegédként, majd félállású adjunktusként dolgozott, gyakorlatokat tartott. BME posztgraduális tárgyakat oktatott

A 60-as évek végén, 70-es években – több éven át – az ÉKME Acélszerkezetek Tanszékén volt külső gyakorlatvezető, óraadó, illetve félállású adjunktus.

Később – több évben, ismétlődően, mint BME tiszteletbeli docense, majd BME tiszteletbeli tanára – előadta a Vasbetonszerkezetek Tanszéke szervezésében folyó posztgraduális oktatásban az Építmények felülvizsgálata c. tantárgyat, az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék szervezésében folyó szakmérnöki oktatásban a Matematikai statisztika c. tantárgyat és a magasépítési Tanszék szervezésében folyó szakmérnöki oktatásban a Mérnökszakértő gyakorlati feladatai c. tantárgyat.

A BME Továbbképző Intézete szervezésében továbbképző tanfolyamokon adott elő. Önálló előadóként Minőség-ellenőrzés, anyagtervezés, építés; A valószínűségelmélet alkalmazása az építőmérnöki gyakorlatban; A félvalószínűségi elven alapuló új tervezési szabványok elvi alapjai; Az építmények felülvizsgálata, fenntartási és rehabilitációs építési feladatok c. tanfolyamon. Társelőadóként: Új szabványok a vasbeton szerkezetek tervezéséhez c. tanfolyamon.

Több alkalommal volt tagja a BME Építőmérnöki Kar Állami Vizsgáztató Bizottságának a diploma-védéseknél.

Részvétele tanszéki kutató munkákban hosszan tartó és széleskörű volt.

A Mechanika Tanszék dolgozójaként végzett kutatómunkái közül kettőért (Szegélyborda nélküli héjszerkezetek számítása és Rácsos tartók másodrendű igénybevételi c. önálló munkái) pénzjutalmat kapott a MTA Műszaki Tudományok Osztályától. További önálló munkái voltak: A Vierendeel-jellegű hevederezett keretrudak keretállandóinak pontos meghatározása; Ferde kötelekkel emelt gerenda stabilitása. Több közös kutatásban vett részt, így: Kaliszky Sándorral, Kollár Lajossal, Somogyi Lászlóval: A biztonság kérdése statikailag határozatlan vasbeton szerkezetekben, Kaliszkyval: Talajon fekvő padlólemezek méretezése. Kidolgozta, és az IPARTERV-nek újításként benyújtotta a hártyahéjak (nem így elnevezett) kialakítását és erőtani vizsgálatát, több évvel megelőzve Pelikán József ez irányú kutatási eredményeinek publikálását. Koncz Tihamérral közös munkájukba betervezték egy nagy ipari csarnokra kiírt tervpályázatba. Első helyezést kaptak, de sajnos a csarnok építésére nem került sor.

Az Acélszerkezetek Tanszékén vékonyfalú acélszerkezetekkel foglalkozott. Dr. Halász Ottóval közösen írt cikke 1970-ben jelent meg a Build International c. folyóiratban: Light Gauged Coldformed Steel Structures. Több önálló acélszerkezeti cikke jelent meg hazai folyóiratokban: Csillagkeret tároló-szín szerkezet; 12×18 m pillérállású acélvázas csarnokszerkezet (ez a Dunai Vasmű sikeres típusszerkezetének általa kifejlesztett prototípusát ismerteti); Acélszerkezetek alkalmazása ipari épületekben; Acélszerkezeti hibák. Közös munka Csellár Ödönnel: Merevvasbetétes vasbeton szerkezetek méretezése c. cikk.

A Vasbetonszerkezetek Tanszékén főleg a tervezési szabványok korszerűsítésével kapcsolatos egyes kutatásokba vonták be. Részt vett a Tanszék Valószínűségelméleten alapuló méretezési módszerű szabványok előkészítése c. kutatásban, majd a Szerkezeti anyagok minősítése (Bölcskei-Szalai-Korda) c. kutatásban. Feladatot kapott az Előre gyártott gerendaelemek teljes valószínűségelméleti alapon való méretezése és A rugalmas-rideg anyag modellről és annak alkalmazási lehetőségéről, továbbá A megépült szerkezetek megbízhatósága c. témákban. Közös munka Szalai Kálmánnal: A szerkezeti betonok szilárdsági követelményei és minősítésük (megjelent a Periodica Polytechnica-ban is), és Kármán Tamással: Az MSZ 15022/1-86 vasbeton szerkezetek erőtani tervezése c. szabvány. Önálló cikkei: A bauxitbetonnal kapcsolatos újabb tapasztalatok; Megépült tartószerkezetek erőtani felülvizsgálata az új tervezési előírások felhasználásával; A rugalmas-képlékeny anyagok húzó-, illetve nyomószilárdságának minősítése valószínűségelméleti alapon.

Műszaki könyvben társszerző: Korda-Vadász: Bauxitbeton épületek felülvizsgálata (ÉTK, 1970). Könyvrészletet írt a Statikusok könyve szakkönyvben.

Könyv alakban megjelent tervezési segédletei:

  • Korda-Ruzicska-Zentai: Gyűjtemény tartószerkezetek tervezéséhez I-III. kötet; (IPARTERV kiadványa 1970.)
  • Garay-Náday-Korda-Péry: Összetett szelvényű vasbeton tartók tervezési irányelvei (IPARTERV 1955.)
  • Weisz-Korda-Egyed-Tóth: Ipari épületek beton padozata (IPARTERV 1962.)
  • Korda: Előre gyártott vasbeton gerendák stabilitása emelés közben (IPARTERV 1965.)

Szabványalkotásban és más szakmai tanácsokban való részvétel:

  • ÉVM Tartószerkezeti Tanácsban tag (1978-től megszűnésig).
  • Tagként részvétel a vasbeton tartószerkezeti MSZ-ek kidolgozó bizottságában.
  • Tag a CEB egyik munkabizottságában a Model Code kidolgozásában.
  • MI 15011 Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek felülvizsgálata első szövegtervezetét kidolgozó bizottságot vezette.
  • ÉTI Tartószerkezeti Tudományos Tanácsa tagja (1983).

MTA-hoz benyújtott és díjazott dolgozatok:

  • Rácsos tartók másodrendű igénybevételei (1954).
  • Szegélyborda nélküli héjszerkezetek számítása (1959).

Szabadalmak (társakkal):

  • Növényház (1970).
  • Mobil szervizállomás (1979).
  • FORPACK összecsukható térelem (1983).
  • Csomóponti kapcsolat (1988).
  • Információhordozó szerkezet (1999).

 

Tagja volt az ÉVM által létrehozott Tartószerkezeti Tanácsnak. 1989 óta (az eleinte egyesületi, ma köztestületi) Mérnöki Kamara alelnöke, és ugyanott – folyamatosan – Etikai Bizottság elnöke is. A Kamarában több munkabizottság vezetője, illetve tagja. Cikkei jelentek meg mérnökpolitikai témákról a Mérnök Újságban.

 

Kitüntetések, elismerések:

Tervezői munkáért: Építészeti nívódíj (ÁÉTV-től), Vasbeton-építészeti nívódíj, Munka Érdemrend ezüst fokozata.

Oktató munkáért: BME tiszteletbeli tanára (2003).

Kamarai, más építésügyi tevékenységért:  Zielenski Szilárd díj (2002). Mérnök Újságíró díj (2004).

Igazságügyi Szakértői Kamara örökös tagja,

Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt fokozata (2007),

Budapesti és Pestmegyei Mérnöki Kamara örökös tagja (2011).

 

( dr.Korda János  2011-ben aktualizált szakmai önéletrajza)

 

Galéria:

 

Login

Kövess minket a Facebook-on!